2012. július 5., csütörtök

4 rész - A sors fintora



* Peter szemszöge *

  • Olyan izgatott vagyok! - fel-alá mászkáltam a szobámban, miközben a legelegánsabb ruhámért kutakodtam, ami egy pultoshoz illik. 
  • A meleg báros pultosok milyen ruhát szoktak viselni? - morfondírozott édesanyám a fotelban ülve.
  • Terrance póló nélkül szokott lenni, gondolom a meleg miatt.
  • De ugye te szándékozol pólót felvenni? 
  • Persze. - vontam vállat. - Valami fehér pólóra gondoltam, meg egy snassz farmerra. - tanakodtam, majd kihúztam egy fehér kissé kivágott, tipikus buzis pólót, és az egyik kedvenc farmeremet a szekrényből.
Éjfélre kellett a bárban lennem, ám én már tíz órakor tűkön ülve vártam, hogy elindulhassak életem első munkahelyére. Izgatott voltam és kíváncsi. Most végre megtapasztalhatom, milyen érzés, mikor több ezer ember bulizik körülötted, te pedig az italokat töltöd a szexibbnél szexibb férfiaknak. 
  • Elvigyelek? - kopogott be apám a szobába.
  • Hát, ahogy gondolod. - nyeltem nagyot, és próbáltam nem csodálkozni apám kijelentésén.
  • Szólj, ha indulsz. - mondta komoran, majd azzal a fordulattal lépett ki a szobából. Miután befejeztem az ámulást, ismét éreztem, hogy a torkomban gombóc van, a hasam pedig görcsben van az izgatottságtól. Gondoltam, egy kisebb sminket is felteszek, hiszen mégis csak a legjobb formám kell hoznom, különösen a legelső napon. 
  • Anya. - futottam le a lépcsőn, mikor anyám barátnőibe botlottam, akik épp akkor léptek be a házba. Már értem, apu azért akar elvinni a bárba, hogy aztán egyenesen a haverjaihoz meneküljön anyuék elől. - Beszélhetek veled?
  • Mondjad, kicsim. - fordult ki a nő a konyhából.
  • Elkérhetném a sminkkészletedet? - súgtam neki óvatosan. Hatalmasat pislákolt, majd pár másodperc hatásszünet után elnézést kért a többiektől és felhúzott a lépcsőn, egészen a szobáig.
  • Minek neked? - kotorta elő a sminkcuccait. 
  • Szerinted? - forgattam a szemeim. - Elég egy szemceruza, alapozó, meg szempillaspirál. - soroltam.
  • Tessék. - sóhajtott nagyot, majd mélyen a szemembe nézett, két keze közé fogta az arcom és homlokon csókolt. Anyu csalódott, ilyenkor jellemző rá e tett. A szobába siettem, a szívem pedig ismét gyorsabban vert a kelleténél, mikor láttam, hogy egy órám van éjfélig. Az alapozóra szinte szükségem sem volt, a szemceruzát párszor vékonyan áthúztam a szemem alatt, majd a szempillaspirált simítottam magamra és indulásra készen voltam. 
  • Indulhatunk. - léptem be apu szobájába, aki épp a focimeccsen merengett. Hatalmas pillantásokat vetett rám, majd nagy nehezen kimászott az ágyból, lassan felöltözött és a hátsó kapun kikísért az autóig. - Kösz, hogy elviszel. - jelentettem ki határozottan, mikor elindult a kocsi.
  • Tudod, hogy nem bírom elviselni anyád barátnőit. - mormogott. Bólintottam, majd részemről le volt zárva a téma és minden egyéb beszélgetés. - Fiam, van valakid? - a férfi nem is fordult felém, sőt, a mellette lévő ablakra nézett hirtelen, majd erősen koncentrált az útra.
  • Nincs. - a beszélgetés kezdett kínossá válni, ezért reménykedtem benne, hogy az út nem tart sokáig. - Apu, tudom, hogy te nem fogod elfogadni sose, hogy meleg vagyok.
  • Próbállak elfogadni. - sóhajtozott.
  • Tudom, és örülök neki, de tisztában vagyok vele, hogy sosem fogod elfogadni igazán. - a férfi bólogatott, majd mindkettőnk szerencséjére beértünk a szomszéd városba, ahol a bár található.
  • Nem akartam elbaszni a kedvedet. - fogta meg a vállam, mikor lefékezett a piros lámpánál. 
  • A homofóbiáddal már rég nem tudod elrontani a kedvem. - röhögtem fel. 
  • Hát, fiam. - állt meg a kocsijával. - Jó munkát és persze jó szórakozást! 
  • Persze, köszi! 
Szinte kirobbantam az autóból, majd gyors léptekkel vettem az irányt az iroda felé. A szívem hevesen dobogott, a gombócok ismét megjelentek a torkomban, izgatott voltam. Bekopogtam az ajtón, de nem nyitott senki sem ajtót. Az órámra néztem, ami azt mutatta, negyed óra van a nyitásig, tehát már itt kellene lennie a főnöknek.
  • Jó estét! - kiabált valaki a hátam mögül.
  • Igen? - leheltem, kissé félénken. 
  • Heló, Jack vagyok! - nyújtotta a kezét udvariasan a férfi, feltehetőleg a bár egyik pultosa. - Nyilván te vagy Peter! Gyere csak, megmutatom merre lehet a legkönnyebben bejutni! - fogta meg a kezem és kedvesen egy lepukkadt öltöző felé navigált. - Készülőfélben van! - húzta el a szót. - Szólok a főnöknek! - kapott az alkalmon, rögtön kihúzott az öltözőből, én pedig csak álltam egymagam, a falakat és a szekrényeket bámulva. Pár perc kellett csak, és egy idősebb, mély férfi hangot észleltem. - Jó estét! - nyitott be az öltözőbe a főnököm. 
  • Jó estét! - kedvesen mosolyogtam, mire a férfi végig nézett rajtam, megigazította a nyakkendőjét és széles mosolyra húzta a száját. Ő megparancsolta, hogy öltözzek át és keressem meg az irodájában. Eleget tettem a kérésének, pár perc alatt felöltöztem és az irodája felé vettem az irányt. 
  • Jártál már ezen a helyen? - bólintottam. - Akkor nem kell bemutatnom. Mivel te még nem múltál el tizennyolc éves, nem adhatok neked fizetést, de minden hónap végén megkapod a pénzed.
  • Rendben. - bólintottam, majd elköszöntem tőle és a bár felé indultam. A tömeg hatalmas volt, a zene messziről dübörgött, ahogyan a szívem is, amint a pult mögé léptem. - Jézusom. - sóhajtottam, majd kiszolgáltam a legelső férfit, aki a szemem elé került.

* Adam szemszöge *

  • Köszönöm! - nyújtottam át az aprót a taxisnak, majd kiszálltam a kocsijából. - Hűha. - ámultam - Ez már meleg bár a javából. - mosolyogtam, és beindultam a szórakozóhelyre. Ahogy beléptem a helyre, mintha egy teljesen új környezetbe kerültem volna. Teljesen más volt a bár, mint amilyennek elképzeltem, mint amilyen otthon. Több ezer ember, felhőtlen szórakozás, reggelig tartó dübörgő zene. 
Fogalmam sem volt, hogy melyik helyet foglaljam el először, ezért ahogy a táncparkett közepére értem, egy nálam valószínűleg idősebb pasival kezdtem táncolni. A haja szőke volt, ami fiatalította, a szeme feketére volt festve, a fehér pólóján pedig egy 'GAY' felirat állt. A mosolya inkább bájos, mint férfias volt, a csípője könnyedén mozgott az enyémmel egy ütemben.

  • Mennyi idős vagy? - karolt át a férfi, majd kijjebb húzott a táncparkettről és karöltve vezetett a kanapékra. A fülébe suttogtam a korom, mire felcsillant a szeme, és erotikusan megharapta a száját. - Mit iszol? - simította végig a combom.
  • Valami alkoholmentes löttyöt. - álltam volna fel, de ő visszatolt a helyemre.
  • Egy pillanat és hozom. - pattant fel a helyéről és a pult felé indult. Ahogy körbe néztem, csupa jó pasit láttam, akik épp a kanapén enyelegtek az aktuális partnerükkel. - Tessék. - süppesztette be a srác a mellettem levő helyet.
  • De ugye mi nem itt fogunk dugni? - kortyoltam az üdítőbe, ami amúgy borzalmas színnel rendelkezett, és az íze sem volt jobb. 
  • Más helyet keressünk? - vonta fel a szemöldökét, mire bólintottam. - Gyere. - húzott egész közel magához, majd hirtelen indult meg a kijárat felé. Annyira sietett, hogy még azt az undorító ízű üdítőmet sem tudtam lerakni a pultra, csak simán a földre dobtam, a pohárral együtt. A srác behurcolt a sötétített ablakú kocsijába, lezárta az összes ajtót és még észbe sem kaptam, már a ruhákat hámozta le rólam. - Óvszer nélkül, rendben? - suttogta a fülembe a srác, mire megtorpantam. - Most mi van?
  • Nem, nem.. - kényszermosoly jelent meg az arcomon. - Bocs, de gumi nélkül nem dugok.
  • Nem lesz tőle semmi bajod..
  • Nem tudom biztosra.. Bocs, de nem. - öltöztem fel.
  • Ha gondolod, leszoplak. - állított meg, mikor kiszálltam a kocsiból.
  • Bulizni szeretnék, nem dugni. - jelentettem ki, majd elköszöntem tőle és a bár felé vettem az irányt. Egy ideig gondolkodtam, hogy visszamenjek-e a klubba, vagy inkább hazafelé vegyem az irányt, de úgy döntöttem, ezt az estémet bulizással fogom tölteni. 
Visszalépve a bárba a táncparkett felé vettem ismét az irányt. A tömeg közepébe mentem, így kizárt volt, hogy egyedül kelljen táncolni. Ismét szőkékkel akadtam össze, s ha jól láttam, ikrek voltak, bár nem voltam biztos bennük. Mindkét fél szőke volt, alacsonyak, de rettentő izmos felsőtestük volt. Miután a magasabb gyerek lelépett, kettesben maradtunk a kicsi szőkével, aki bátrabban riszálta magát a legtöbb embernél. Két oldalt fogta a csípőmet, s úgy tett, mintha én lennék a táncrúd, ahol kedvére rázhatja magát. Néha közelebb került hozzám, mint kellett volna, ekkor rám tapasztotta érzéki száját, s mint egy újonnan jött szerelmespár, vadul csókolóztunk. Bátortalanul, de mégis szenvedélyesen csókolt, miközben a farmerövemnél matatott. 

  • Mindjárt visszajövök. - a tánc eléggé kifárasztott, a fiú viszont nem volt hajlandó leállni, ezért magára hagyva őt, a pult felé indultam, hogy üdítőt kérjek.
  • Szia szépfiú! - ölelt meg hátulról egy ismeretlen férfi. - A szobák a másik irányban vannak. - mosolygott kajánul. Jobban megfigyelve őt, minden porcikája tökéletes volt, a mosolya pedig egyenesen elbűvölő. Barna haja elegánsan hátrafelé volt zselézve, mély barna szemeiben a határozottságot láttam, a kielégülés hiányát pedig akkor vettem észre, mikor a farmerját kezdte markolászni. Rögtön elfeledkeztem a szomjúságomról, gyors léptekkel követtem őt a szobák felé.
  • Nem dugni készültél, mi? - találkoztam a szőke sráccal.
  • Tűnés, David! - lökte félre a gyereket, majd sorra nyitogatta a szobákat, ahol egymás számára teljesen ismeretlen emberek szexelnek. - Remélem, nem az aktív fél vagy. - húzta le a farmerját, majd az ágyra lökött és ráült a lábaimra.
  • Is-is. - nyögtem, miközben a farkammal játszott.
  • Nos, én viszont csak dugok. - súgta a fülembe, majd párszor megharapdálta a fülcimpámat, letért a nyakamhoz, a mellkasomon keresztül pedig a farkamig jutott el, majd ott abbahagyott mindent, a földre dobta a farmerom, két lábamat a vállára tette, s egyáltalán nem tétovázott. 
Ahogy belém hatolt, éreztem azt az érzést, amit már nagyon régen. Kemény volt, nem érdekelte a romantika, csak a kielégülés vágya hajtotta. Úgy, ahogy engem is. És csak arra vágytam, hogy végre valahára engem dugjanak meg. Ez hiányzott. A srác pedig mindent megtett azért, hogy kielégítse a vágyaimat, na és persze az övét is. Már messziről látszott, hogy nem szerelmes típus, szereti a férfiakat és a férfiak is odáig vannak érte. Az arca ismerős volt, de kételkedtem benne, hogy valahol láttam már. A mosolya is rossz fiús volt, de mégis lehengerlő volt az egész ember.

  • Ugye nem unod még? - harapta meg a fülcimpámat.
  • Most viccelsz? - nyögtem, ahogy keményebbre vette a formát. A derekánál fogva húztam közelebb magamhoz, hogy aztán megcsókolhassam. Mialatt csókolt, a kezeimet az ágytámlának szorította, így még keményebben bennem volt, amit mindketten élveztünk olyannyira, hogy percek múlva együtt élveztünk el. Fáradtan és látszólag kielégülten dőlt mellém az ágyra, miközben a farkát markolászta. - Ezt vegyem úgy, hogy még nincs vége? - pillantottam férfiasságára. 
  • Abbahagyjuk? - vonta fel a szemöldökét.
  • Nem, dehogyis. - lihegtem.
  • De én foglak dugni.
  • Reméltem. - mosolyogtam. Amíg feküdtünk, a plafont néztem és próbáltam nem gondolni semmire, csak pihenni, mielőtt újra megdugnak. A férfi mellém húzódott, beszippantotta a parfümöm illatát, és erotikusan kezdte harapdálni a nyakamat, míg szép lassan a számig nem ért el. Azt finoman megharapta, nyelvét átdugta a számba, és már fordult is rám. A vad csókcsata utána megfordított, gyengéden megütötte a fenekem, felhúzta az óvszert a farkára és ismét belekezdett az élvezetek halmozásába. Mivel nem akartam túl hangos lenni, arcom az ágyba temettem, míg az engem kezelő srác megfogta két kezem, a hátamnak szorította, és keményebben dugott, mint azelőtt. Az arcom vöröses színre váltott az erőlködéstől, a nyakamon kiduzzadtak az erek, az arcomat pedig próbáltam oldalra fordítani, hogy legalább addig kapjak levegőt, amíg elélvezek. - Ah. - nyögtem egyre hangosabban. A férfi ekkor átkarolta a nyakam, a fülemhez hajolt, hogy aztán még jobban izgasson azzal, ahogy hallom a nyögéseit. - Csináld - szorítottam meg a kezét. - Keményen! - utasítottam, mintha eddig nem dugott volna elég keményen. 
  • Ennél is keményebben? - hagyta abba egy pillanatra. Gyengéden megcsókolgatta a nyakam, megsimította a hátam, majd ismét belém hatolt. 
  • Hm, ez az. - nyögtem halkan, arcom pedig ismét az ágyba fúrtam. A kezemet ismét a hátamhoz szorította, ám most kellemesen dugott, nem olyan keményen, mint eddig. Talán el volt fáradva, hiszen nagyon lihegett. - Ah. - éreztem, hogy a gyengédségét szintúgy élvezem, mint mikor keményen dolgozik. Nem sok kellett, hogy elélvezzek, és mivel ezt a tudtára is adtam nem kis hangerővel, őt is lázba hoztam annyira, hogy pár lökés után rám borult, és belém élvezett.
  • Brian. - nyögte halkan, mikor egymás mellett néma csöndben pihentünk.
  • Adam - biccentettem és nagyot nyeltem. - ideje lesz menni. - keltem fel az ágyból a ruháimat kutatva.
  • Sokszor jársz erre felé? - indultunk ki az ajtón, vissza a bárba.
  • Most voltam először. 
  • Ha gondolod, körbevezetlek. - kaján mosoly jelent meg az arcán.
  • A legfontosabbakat már ismerem - mosolyogtam - még találkozunk! - kacsintottam rá, és a kijárat felé indultam. Már három óra is elmúlhatott, mikor kiléptem a buliból, és taxit hívtam. Fáradtan estem be a kocsiba, amire majdnem tíz percet vártam, így ideges is voltam kicsit és mielőbb haza szerettem volna érni. 
  • Elég messze lakik. - mormogott a sofőr.
  • Több pénz. - válaszoltam komoran. A férfi ekkor gyorsabbra vette a formát és több mint száz kilométer/órás sebességgel száguldottunk a városba. - Köszönöm! - adtam át neki a pénzt, mikor lefékezett a házam előtt. 
Az telefonom kijelzőjére pillantva vettem észre, hogy egy ismeretlen szám többször is hívott, körülbelül akkor, mikor én Briannel voltam elfoglalva. Vállat vonva tettem fel a telefonom töltőre, majd a fürdőszoba felé indultam, hogy egy gyors zuhanyt vegyek. A vizet langyosra állítottam, egy kevés tusfürdőt nyomtam a tenyeremre és finoman végigkentem a testemen. Miután alaposan megmosakodtam és lemostam magamról mindent, törölközőbe bugyolálva hagytam el a fürdőszobát, hogy aztán egy kényelmes alsónadrágban térjek nyugovóra. Fáradt voltam és kielégült. Teljes mértékben kielégültem, így reméltem, hogy a hajnal és a másnap is ugyanilyen könnyed lesz, ha kipihenten ébredek fel. 

* Peter szemszöge*

  • Elmehetsz, ha gondolod! - ölelt meg hátulról Terrance.
  • Jaj, dehogyis, bírom. - mosolyogtam rá. Igazság szerint fáradt voltam, de ki ne lenne fáradt a legelső munkanapján? 
  • És hogy tetszett az első nap? - faggatózott tovább.
  • Nagyon jó volt - hunytam le a szemem. - Tényleg, eszméletlen volt, nagyon örülök, hogy felvettek. - ujjongtam. 
Reggel öt óra volt, mikor mindennel végeztünk, így Terrance ismét hazavitt az autójával, ezért szerencsémre már fél hatkor ágyban voltam. Fáradt voltam, a hátam be, a lábam pedig leszakadt szinte. Ahogy az ágyban feküdtem és aludni próbáltam, a fülemben folyamatosan az ott hallott zene csengett, és ütemre vert a szívem szinte. Ez egy idő után nagyon bosszantó volt, hiszen alig tudtam elaludni, bár nem tudtam, hogy a fülemben csengő zene, vagy a borzasztó fáradtság miatt nem jön álom a szememre.

3 megjegyzés:

  1. ÚÚÚ ez is kib*szott jó lett!!! ADAM!!! <3<3<3
    Várom a kövit :)

    VálaszTörlés
  2. Ma olvastam el az összes részt és mind nagyon tetszett! :)
    Nagyon ügyi vagy!
    Remélem hamar kapunk kövit! :DD

    VálaszTörlés
  3. Brian és Adam? Wow! A legjobb páros... el tudnám képzelni a QAF egy epizódjában...kár, hogy már vége. :)))

    VálaszTörlés